2011. április 14., csütörtök

Ne legyen lelkiismeret-furdalásod. Szükségünk van szeretetre és ezért néha őrült dolgokat teszünk. Túl sok boldogságot akarunk, túl sok örömöt, míg végül belebetegszünk.



Felemelsz, aztán a földhöz vágsz.. sohasem vagyok biztos az érzéseimben, mikor velem vagy. Őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért, hisz te sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár.. és ez olyan, mintha törött üvegen járnék: tudni akarom, de nem akarom megkérdezni.. Magadhoz engedtél, de néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle..


ha ha ha. ;)

Hey.
Ma nem voltam suliban, mert szerdán annyira kiborultam 2 osztálytársam miatt, hogy egyszerűen nem volt erőm. Hihetetlen, hogy mindjárt felnövünk, és vannak akik még annyira éretlenek,  hogy talán óvoda nagycsoportban sem állnák meg a helyüket. De... én mindig azt szoktam mondani, hogy ha valaki valami rosszat csinál, az vissza fogja kapni az élettől.. és hát.. nekem lett igazam ;)

Ma kirúgták két osztálytársamat. Az egyiket nagyon sajnálom, mert eléggé kedveltem. Bár egyszer ő is átvágott. De hát a  fiúknál az a menő, hogy felvágjanak azzal hogy éppen melyik lánnyal mit csináltak..
Amikor meghallottam, hogy a másik srácot is kirúgták, kb sikítoztam örömömben. Jójó..tudom ez nem szép dolog, de akkor is,megérdemelte.és ugye legszebb öröm a káröröm. 2 hete még tökre szerettem semmi bajom nem volt vele, de 2 hét alatt sikerült megutáltatnia magát.:) Talán most kicsit csendesebb is lesz az osztály.

Holnap se megyek suliba:) Pedig a hír hallatán már lett volna kedvem (jaaj de gonosz vagyok) , de az egyik barátnőm felhívott, hogy mi lenne ha ellógnánk. Megbeszélte anyummal, aki kicsit nehezen, de belement:D
Nagyjából ennyi lett volna, amit el akartam mondani.:D Most tök jo kedvem van, remélem még sokáig így marad. puuusssziiiii.

2011. április 11., hétfő

elgondolkodtató történet...

Volt egyszer egy 17 éves srác, aki az anyukájával élt és rákos volt. Egy napon sétálgatott a városban, és az egyik zeneboltban meglátott egy nagyon szép lányt. Bement, de nem tudott megszólalni. A lány megkérdezte tőle: segíthetek?
Erre ő nem is nézte, hogy milyen CD-t vett ki, és mondta, hogy azt kéri.
A lány megkérdezte, hogy becsomagolja-e? Erre azt felelte a fiú: igen.
A lány bement a raktárba, és becsomagolva adta át a CD-t. És a srác onnantól kezdve naponta vett egy CD-t. Egy idő után vett egy szekrényt a sok CD-nek. Meg akarta hívni a lányt, de nem merte, úgyhogy egyik napon otthagyott egy cetlit a boltban a telefonszámával.
Amikor a lány felhívta, a srác anyukája vette fel, és elmondta, hogy a srác épp aznap meghalt.
A lány mesélt a CD-kről, és a nő megtalálta a szekrényben a sok-sok CD-t becsomagolva. Kibontott egyet és talált benne egy üzenetet: nem megyünk valahova szórakozni együtt? És minden CD-ben ugyanaz az üzenet volt.
Csak a srác nem volt elég figyelmes, és így nem jött össze neki.
Szóval, ha szeretsz valakit, mondd meg neki, mielőtt túl késő lenne.
Ne félj kifejezni önmagad. Nyújtsd ki a kezed, és mondd meg a másiknak, hogy mit jelent számodra.
Mert mire eldöntöd, hogy melyik a megfelelő időpont, már túl késő lehet.
Ragadd meg a napot, soha ne sajnálkozz!